Traduction des sens du Noble Coran - Traduction asante * - Lexique des traductions

PDF XML CSV Excel API
Please review the Terms and Policies

Traduction des sens Sourate: AT-TOUR   Verset:

At-Tuur

وَٱلطُّورِ
Mede Bepͻ Tuur (a Mene Mose kasaa wͻ soͻ),
Les exégèses en arabe:
وَكِتَٰبٖ مَّسۡطُورٖ
Ne Nwoma a yatwerε-
Les exégèses en arabe:
فِي رَقّٖ مَّنشُورٖ
Wͻ nwoma a yatrε mu soͻ,
Les exégèses en arabe:
وَٱلۡبَيۡتِ ٱلۡمَعۡمُورِ
Ne Efie no a ( Soro abͻfoͻ) twa ho hyia,
Les exégèses en arabe:
وَٱلسَّقۡفِ ٱلۡمَرۡفُوعِ
Ne (ͻsoro) nkurusoͻ a yapagya,
Les exégèses en arabe:
وَٱلۡبَحۡرِ ٱلۡمَسۡجُورِ
Ne ͻpo a nsuo ayiri ayε mma (anaasε ͻpo a egya bεtͻ mu wͻ Atemmuda) no di nse sε:
Les exégèses en arabe:
إِنَّ عَذَابَ رَبِّكَ لَوَٰقِعٞ
“Nokorε, wo Wura Nyankopͻn asotwee no besi ampa.
Les exégèses en arabe:
مَّا لَهُۥ مِن دَافِعٖ
Na enni obia obetumi asi ano kwan.
Les exégèses en arabe:
يَوۡمَ تَمُورُ ٱلسَّمَآءُ مَوۡرٗا
Ɛda a ͻsoro bεwoso nwosoeε paa no,
Les exégèses en arabe:
وَتَسِيرُ ٱلۡجِبَالُ سَيۡرٗا
Na mmepͻ betutu afri hͻ tutu paa no,
Les exégèses en arabe:
فَوَيۡلٞ يَوۡمَئِذٖ لِّلۡمُكَذِّبِينَ
Saa Da no due nka wͻn a wͻfaa nokorε no atorᴐsԑm no,
Les exégèses en arabe:
ٱلَّذِينَ هُمۡ فِي خَوۡضٖ يَلۡعَبُونَ
Wͻn a wͻde ahuhudeε na εgye wͻn ani no.
Les exégèses en arabe:
يَوۡمَ يُدَعُّونَ إِلَىٰ نَارِ جَهَنَّمَ دَعًّا
Ɛda no a yεbepia wͻn wͻ ͻhyε so akͻ Amanehunu gya no mu no,
Les exégèses en arabe:
هَٰذِهِ ٱلنَّارُ ٱلَّتِي كُنتُم بِهَا تُكَذِّبُونَ
(Yεbεka akyerε wͻn sε): “Ogya no a na moka sε εyε nkontompo no nie.
Les exégèses en arabe:
أَفَسِحۡرٌ هَٰذَآ أَمۡ أَنتُمۡ لَا تُبۡصِرُونَ
Woi yε nkonyaa anaa naadaasεm, anaasε monhunu?”
Les exégèses en arabe:
ٱصۡلَوۡهَا فَٱصۡبِرُوٓاْ أَوۡ لَا تَصۡبِرُواْ سَوَآءٌ عَلَيۡكُمۡۖ إِنَّمَا تُجۡزَوۡنَ مَا كُنتُمۡ تَعۡمَلُونَ
Monhye wͻ mu; sε mosi aboterε o, sε monsi aboterε o, εyε asεm korͻ mamo. Dwuma a modiiε no ara ho akatua na yεde tua moka.
Les exégèses en arabe:
إِنَّ ٱلۡمُتَّقِينَ فِي جَنَّٰتٖ وَنَعِيمٖ
Nokorε sε Nyamesurofoͻ no benya Aheman ne anigyeε.
Les exégèses en arabe:
فَٰكِهِينَ بِمَآ ءَاتَىٰهُمۡ رَبُّهُمۡ وَوَقَىٰهُمۡ رَبُّهُمۡ عَذَابَ ٱلۡجَحِيمِ
Wͻbεgye wͻn ani wͻ deε wͻn Wura Nyankopͻn de ama wͻn no ho; (efrisε) wͻn Wura ayi wͻn afri Amane hunu gya asotwee no mu.
Les exégèses en arabe:
كُلُواْ وَٱشۡرَبُواْ هَنِيٓـَٔۢا بِمَا كُنتُمۡ تَعۡمَلُونَ
“Monfa anigyeε nnidi na monom wͻ dwuma (pa) a modiiε no ho”.
Les exégèses en arabe:
مُتَّكِـِٔينَ عَلَىٰ سُرُرٖ مَّصۡفُوفَةٖۖ وَزَوَّجۡنَٰهُم بِحُورٍ عِينٖ
Wͻbεgyegye adamu wᴐ ahennwa a yahyehyε no santen so; na yεde ‘Huur’ (ͻsoro aheman mu mmaa no a) wͻn ani mma akεse-akεse fεfεεfε bεka wͻn ho.
Les exégèses en arabe:
وَٱلَّذِينَ ءَامَنُواْ وَٱتَّبَعَتۡهُمۡ ذُرِّيَّتُهُم بِإِيمَٰنٍ أَلۡحَقۡنَا بِهِمۡ ذُرِّيَّتَهُمۡ وَمَآ أَلَتۡنَٰهُم مِّنۡ عَمَلِهِم مِّن شَيۡءٖۚ كُلُّ ٱمۡرِيِٕۭ بِمَا كَسَبَ رَهِينٞ
Wͻn a wagye adie na wͻn mma dii wͻn akyi wͻ gyidie mu no, Yεde wͻn mma no bεka wͻn ho; na Yεnte hwee mfri wͻn dwumadie akatua no so. Yεde onipa biara kraa asi awowa ama dwuma a nensa diiε.
Les exégèses en arabe:
وَأَمۡدَدۡنَٰهُم بِفَٰكِهَةٖ وَلَحۡمٖ مِّمَّا يَشۡتَهُونَ
Yεbεma nnuaba ne εnam, emu deε εyε wͻn akͻnnͻ biara abu wͻn so.
Les exégèses en arabe:
يَتَنَٰزَعُونَ فِيهَا كَأۡسٗا لَّا لَغۡوٞ فِيهَا وَلَا تَأۡثِيمٞ
Nkuruwa (a nsa pa) a εmma ahuhusεm anaa εmfa bͻne mma befri woi hͻ akͻ woi hͻ.
Les exégèses en arabe:
۞ وَيَطُوفُ عَلَيۡهِمۡ غِلۡمَانٞ لَّهُمۡ كَأَنَّهُمۡ لُؤۡلُؤٞ مَّكۡنُونٞ
Mmeranteε asomfoͻ a wͻ’yε wͻn dea, wͻ’te sε nhwene pa a yεde asie, betwa wͻn ho ahyia (asom wͻn).
Les exégèses en arabe:
وَأَقۡبَلَ بَعۡضُهُمۡ عَلَىٰ بَعۡضٖ يَتَسَآءَلُونَ
Wͻbεdane wͻn ho de wͻn anim ahwε wͻn ho anim abisa.
Les exégèses en arabe:
قَالُوٓاْ إِنَّا كُنَّا قَبۡلُ فِيٓ أَهۡلِنَا مُشۡفِقِينَ
Wͻbεka sε: “Kane a na yεwͻ y’abusuafoͻ mu no (nyinaa) na yesuro (Nyankopͻn abufuo ne N’asotwee no).
Les exégèses en arabe:
فَمَنَّ ٱللَّهُ عَلَيۡنَا وَوَقَىٰنَا عَذَابَ ٱلسَّمُومِ
Enti Nyankopͻn adom yεn, εna Wayi yεn afri (Amanehunu gya) mframa hyehyeε no mu.
Les exégèses en arabe:
إِنَّا كُنَّا مِن قَبۡلُ نَدۡعُوهُۖ إِنَّهُۥ هُوَ ٱلۡبَرُّ ٱلرَّحِيمُ
Nokorε sε, kanee no yesu frεε no. Nokorε sε Ͻyε Otumfoͻ a Ɔwͻ ayεmyε, Ɔne Mmͻborͻhunufoͻ Hene no.
Les exégèses en arabe:
فَذَكِّرۡ فَمَآ أَنتَ بِنِعۡمَتِ رَبِّكَ بِكَاهِنٖ وَلَا مَجۡنُونٍ
Enti (Nkͻmhyεni), wodeε tu (amanfoͻ no) fo; na wo Wura Nyankopͻn adom ho nti no wonnyε pε-adeε-hununi anaa ͻbͻdamfoͻ.
Les exégèses en arabe:
أَمۡ يَقُولُونَ شَاعِرٞ نَّتَرَبَّصُ بِهِۦ رَيۡبَ ٱلۡمَنُونِ
Anaasε wͻ’ka sε (Nkͻmhyεni) yε ͻdwomtoni, enti montwεn no wͻ mmusuo berε bi mu?
Les exégèses en arabe:
قُلۡ تَرَبَّصُواْ فَإِنِّي مَعَكُم مِّنَ ٱلۡمُتَرَبِّصِينَ
(Nkͻmhyεni), ka sε: “Montwεn, na menso meka mo ne wͻn a wͻretwεn no ho“.
Les exégèses en arabe:
أَمۡ تَأۡمُرُهُمۡ أَحۡلَٰمُهُم بِهَٰذَآۚ أَمۡ هُمۡ قَوۡمٞ طَاغُونَ
Anaasε wͻn adwen na εhyε wͻn saa, anaasε wͻyε nnipa a wͻ’te atua?
Les exégèses en arabe:
أَمۡ يَقُولُونَ تَقَوَّلَهُۥۚ بَل لَّا يُؤۡمِنُونَ
Anaasε wͻ’ka sε, (Nkͻmhyεni) no ara na abͻ netrim (atwerε Qur’aan no)? Daabi, gye na wͻnnye nnie.
Les exégèses en arabe:
فَلۡيَأۡتُواْ بِحَدِيثٖ مِّثۡلِهِۦٓ إِن كَانُواْ صَٰدِقِينَ
Ɛneε wͻn mfa asεm bi a εte saa mmra sε wͻyε nokwafoͻ ampa a.
Les exégèses en arabe:
أَمۡ خُلِقُواْ مِنۡ غَيۡرِ شَيۡءٍ أَمۡ هُمُ ٱلۡخَٰلِقُونَ
Anaasε εnyε biribi mu na yεbͻͻ wͻn fire? Anaasε wͻn ara ne Ɔbͻͻ adeε no?
Les exégèses en arabe:
أَمۡ خَلَقُواْ ٱلسَّمَٰوَٰتِ وَٱلۡأَرۡضَۚ بَل لَّا يُوقِنُونَ
Anaasε wͻn na wͻ’bͻͻ soro ne asaase? Daabi, gye na wͻ’nnye nnie.
Les exégèses en arabe:
أَمۡ عِندَهُمۡ خَزَآئِنُ رَبِّكَ أَمۡ هُمُ ٱلۡمُصَۜيۡطِرُونَ
Anaasε wo Wura Nyankopͻn akoradeε no wͻ wͻn hͻ? Anaasε wͻn wͻ so tumi?
Les exégèses en arabe:
أَمۡ لَهُمۡ سُلَّمٞ يَسۡتَمِعُونَ فِيهِۖ فَلۡيَأۡتِ مُسۡتَمِعُهُم بِسُلۡطَٰنٖ مُّبِينٍ
Anaasε wͻn wͻ atwedeε (a wͻde foro kͻ soro) kotie (Soro abͻfoͻ no, ne deε εrekͻso wͻhͻ)? Ɛneε wͻn atiefoͻ no mfa wͻn nyinasoͻ pefee mmra.
Les exégèses en arabe:
أَمۡ لَهُ ٱلۡبَنَٰتُ وَلَكُمُ ٱلۡبَنُونَ
Anaasε (Nyankopͻn) wͻ mma mmaa εna monso mowͻ mma mmarima?
Les exégèses en arabe:
أَمۡ تَسۡـَٔلُهُمۡ أَجۡرٗا فَهُم مِّن مَّغۡرَمٖ مُّثۡقَلُونَ
Anaasε (Nkͻmhyεni) wobisa wͻn akatua εna εka no mu ayε duduudu ama wͻn?
Les exégèses en arabe:
أَمۡ عِندَهُمُ ٱلۡغَيۡبُ فَهُمۡ يَكۡتُبُونَ
Anaasε Asumade (anaasε) Ahuntasεm no wͻ wͻn hͻ na wͻ’twerε to hͻ?
Les exégèses en arabe:
أَمۡ يُرِيدُونَ كَيۡدٗاۖ فَٱلَّذِينَ كَفَرُواْ هُمُ ٱلۡمَكِيدُونَ
Anaasε wͻ’pε sε wͻbͻ pͻ (bͻne) bi (tia Nkͻmhyεni)? Ɛneε wͻn a wͻ’nnye nnie no ara na wͻbεtͻ fidie no mu.
Les exégèses en arabe:
أَمۡ لَهُمۡ إِلَٰهٌ غَيۡرُ ٱللَّهِۚ سُبۡحَٰنَ ٱللَّهِ عَمَّا يُشۡرِكُونَ
Anaasε wͻn wͻ awurade foforͻ bi ka Nyankopͻn ho? Kronkron Hene ne Nyankopͻn, Ɔkorͻn kyεn deε wͻde bata Neho no.
Les exégèses en arabe:
وَإِن يَرَوۡاْ كِسۡفٗا مِّنَ ٱلسَّمَآءِ سَاقِطٗا يَقُولُواْ سَحَابٞ مَّرۡكُومٞ
Sε wͻrehunu ͻsoro no fa bi sε εrete ahweε a, anka wͻ’bεka sε: “Mununkum a ano aboa’’.
Les exégèses en arabe:
فَذَرۡهُمۡ حَتَّىٰ يُلَٰقُواْ يَوۡمَهُمُ ٱلَّذِي فِيهِ يُصۡعَقُونَ
Enti (Nkͻmhyεni), wodeε gyae wͻn kosi sε wͻbehyia wͻn Da no a (ehu ne suro) bεma wͻn atwitwa ahwe ama adeε atͻ wͻn soͻ no.
Les exégèses en arabe:
يَوۡمَ لَا يُغۡنِي عَنۡهُمۡ كَيۡدُهُمۡ شَيۡـٔٗا وَلَا هُمۡ يُنصَرُونَ
Ɛda no a wͻn pͻ a wͻbͻeε no ho mma mfasoͻ biara mma wͻn, na obiara mmoa wͻn no.
Les exégèses en arabe:
وَإِنَّ لِلَّذِينَ ظَلَمُواْ عَذَابٗا دُونَ ذَٰلِكَ وَلَٰكِنَّ أَكۡثَرَهُمۡ لَا يَعۡلَمُونَ
Nokorε sε wͻn a wͻdi bͻne no san wͻ asotwee foforͻ (wͻ wiase ha); nanso nnipa pii nnim.
Les exégèses en arabe:
وَٱصۡبِرۡ لِحُكۡمِ رَبِّكَ فَإِنَّكَ بِأَعۡيُنِنَاۖ وَسَبِّحۡ بِحَمۡدِ رَبِّكَ حِينَ تَقُومُ
Enti (Nkͻmhyεni), wodeε si aboterε fama wo Wura Nyankopͻn atemmuo no, na nokorε sε wo wͻ Y’ani so (anaasε Yehu wo anaa Yεbͻ woho ban); na bͻ wo Wura Nyankopͻn abodin wͻ εberε a wobεsͻre (afri nna mu),
Les exégèses en arabe:
وَمِنَ ٱلَّيۡلِ فَسَبِّحۡهُ وَإِدۡبَٰرَ ٱلنُّجُومِ
Na fa anadwo no mu bi nso bͻ no abodin, na εberε a nsoromma bεkͻ akͻtͻ no nso (bͻ no abodin).
Les exégèses en arabe:
 
Traduction des sens Sourate: AT-TOUR
Lexique des sourates Numéro de la page
 
Traduction des sens du Noble Coran - Traduction asante - Lexique des traductions

Traduction des sens du noble Coran en langue asante, par cheikh Hâroûn Ismâ'îl.

Fermeture